A cikk olvasásához kattintson a képre!
Rólunk írták
A hagymadivatok irányai – Kertészet és Szőlészet 2009. október 21.
Régebben a gazdálkodóknak nemesítettük a fajtákat, azóta viszont megváltozott a világ, és már a gazdálkodók mögött álló szupermarketek döntenek a fajtákról – elvileg a vásárlók szócsöveként. A termeszthetőségi tulajdonságok mellett tehát már sok egyéb is fontos lett a hagymanemesítésben – mondta Timo Petter nemesítő, aki a Bejo őszi nyílt napjai alkalmából tartott előadást a hagymanemesítés trendjeiről Hollandiában, Warmenhuizenben.
A cikk a képre kattintva olvasható!
„Gyökérzöldségek az idén” valamint „Hazai vöröshagyma körkép” – 2013. december
A cikk a képre kattintva olvasható.
Több termés kevesebb műtrágyával – 2013. szeptember
Kis túlzással a termelők vízinövénynek nevezik a hagymát, és rohamosan növekvő számban használják a mikroöntözés valamilyen módszerét.
Az ilyen témájú szakmai találkozók pedig már nem az öntözés szükségességéről, inkább a mikéntjéről szólnak. A Bejo Zaden és a Rit-Sat Kft. augusztusi nyílt napján, a hazai hagymatermesztő felület számottevő hányadán termelő szakemberek jelenlétében Gárdián Tibor az öntözőrendszer mérőműszeres kiegészítéséről beszélt.
A cikk a képre kattintva érhető el!
Hagymakörkép – 2013. augusztus
Az európai szakértők jó árakra számítanak az előttünk álló hagymaértékesítési idényben, biztosat azonban senki nem mondhat, sőt hangsúlyozzák, hogy érdemes megvárni a betakarítás végét, mielőtt komoly előrejelzésekbe bocsátkoznánk. A cikk a képre kattintva érhető el!
A hagyma bronzos bőre – Magyar Mezőgazdaság 2012. szeptember 19.
„Idén azok a termelők sikeresek, akik mertek új dolgokat kipróbálni; új öntözőberendezéseket, mikroelemeket alkalmaztak, hogy csökkentsék a stresszhatásokat” – hallhattuk a holland Bejo Zaden B.V. és hazai importőre, a Rit-Sat Kft. által szervezett vöröshagyma-tanácskozáson. Az Erdei Lajos Békéscsaba-Fényesi kertészetébe szervezett szakmai megbeszélésen részt vevők információkat szerezhettek a holland, a román és a lengyel hagymahelyzet mellett a hazai kísérletek eredményeiről is.”
Száztonnás technológia – 2012. január
Seres Imre szabadszállási homoktalajon áttelelő hagymával az utóbbi években megbízhatóan száz tonna fölötti hozamot ért el. A hosszú kísérletezés után kiforrottnak nevezhető technológia részleteit most osztotta meg először a nyilvánossággal a BEJO ZADEN kétnapos hagymatanfolyamán Békéscsabán és Szabadszálláson. Kattintson a képre, olvasson tovább!
Hagymafajták titkai – Kertészet és Szőlészet 2009. november 4.
Hagymafajtákról beszélve gyakran elhangzik, hogy rövid- vagy hosszúnappalos-e az adott fajta. Bár igen lényeges tulajdonságról van szó – a hagyma ugyanis kifejezetten érzékeny a nappalhosszúságra – termesztőként mégis ritkán kell szembesülni a kérdéssel, mert a forgalmazók eleve csak az adott tájegység nappalhosszúságához nemesített fajtákat javasolják. A nappalhosszúság-érzékenység élettani hátteréről Timo Petter, a Bejo hagymanemesítője beszélt.
A cikk a képre kattintva olvasható!
A bemutatókert gazdája – Kertészet és Szőlészet 2009. szeptember 16.
Különleges egyéniségével, rendezett birtokával és példásan gondozott fajtabemutató parcelláival az utóbbi években országos hírre tett szert a hagyma-, sárgarépa és káposztatermesztők körében a Békéscsaba-Fényesen gazdálkodó Erdei Lajos, minden évben százával látogatnak hozzá a zöldségtermesztők az augusztus közepi Bejo nyílt napokra. Hogyan kezdődött a történet, és hogyan kell gazdálkodni a fajtabemutató-központú birtokon? – kérdeztük tőle a hetedik nagy Bejo-bemutató alkalmából.
A sárgarépa tápanyagellátása – Kertészet és Szőlészet 2009. július 15.
A gyomirtók és a műtrágyák hasznos hatása mellett ritkábban gondolunk arra, hogy megemelik a talaj só- és klórtartalmát, hátrányosan befolyásolva ezzel a sárgarépa csírázását, ami minőségi hibákhoz is vezethet. Persze nem vitás, hogy szükség van gyomirtásra és tápanyag-utánpótlásra is, de nem mindegy, mikor.