Táplálkozási jelentőségét vitamin-, ásványisó- és cukortartalma adja. Megtalálható benne a B1-, B2-, C- és P-vitamin, közülük elsősorban a C-vitamin a jelentősebb. Az ásványi sók közül a kalciumot és a foszfort kell kiemelni, de található benne vas is. Cukortartalma 6–9%, kisebb, mint a cukorrépáé. Értékét növeli, hogy jelentősebb mennyiségben pektint is tartalmaz.
A libatopfélék családjába (Chenopodiaceae) tartozik. Kétéves növény.
Gyökere karógyökér, amely mélyen (1–2 m) a talajba hatol. 1–2 cm-es oldalgyökerei ennek két oldalán, átellenben helyezkednek el, vékonyak és sűrűn egymás mellett foglalnak helyet. Fogyasztható része a répatest,amelynek kialakulásában részt vehet a szik feletti és alatti szár, valamint a karógyökér. A szik feletti szár jelentéktelen. Tulajdonképpen csak a fejet képezi. A szik alatti szár a gömbölyű, a karógyökér pedig a hosszú répatestek kialakításában játszik döntő szerepet.
Levelei az első évben tőlevelek, a másodikban szárlevelek. A levelek egyszerűek, csupaszok és fényesek. Színük a világoszöldtől a sötétvörösig sokféle árnyalatú lehet. Szára a második évben képződik. Szögletes, paralécekkel bordázott és csupasz, elágazó lágy szár. A magassága 80–120 cm. Virágzata gomolyos fürt. A virágok, illetve a gomolyok a virágszárakon sorokban helyezkednek el. Szerkezetükre az ötös szám a jellemző. Kétivarúak, himnősek. A pollen mindig előbb érik, mint a bibe, ezért idegenbeporzók.
Termése gomolyból álló csalmatok. Egy-egy gomolyban 2–3 db apró, fekete mag található. Tartalmazhat azonban többet (ötöt) is.
Fényigénye és hőigénye közepes. Gyengébb fényben is jól fejlődik, ilyen esetben cukortartalma mindig kevesebb. Hosszúnappalos növény, de vannak nappalközömbös változatai is. Fagyra érzékeny, ezért a fagyokig be kell takarítani.
A répatest alakja lehet gömbölyű, hengeres és lapos. Kivételes esetekben előfordul még a kissé szögletes gömbalak is (Detroit). Jelenleg elsősorban a gömbölyű és a hengeres típusok vannak forgalomban . Közülük is a hengeres típusok a kedveltebbek, mert ezeket könnyebb szedni, tisztítani, egyszerűbb a szeletelésük vagy a kockázásuk, és a feldolgozás után visszamaradó hulladék is kevesebb. Ezenkívül sűrűbb állományban is termeszthetők és hozamuk is nagyobb.
A hús színe szerint lehetnek vörösek, sárgák és fehérek.
Közülük a vörösek a legkedveltebbek, Magyarországon már a fehér és sárga céklát is termesztik.
A tenyészidő hossza ma már kevésbé használható fajtatulajdonság, mivel e vonatkozásban alig van különbség a fajták között (90–100 nap). A hosszú tenyészidő a régi, hosszú hegyes típusú fajták tulajdonsága, de ezeket ma már nem termesztjük. A lomb erőssége most kezd értékmérő tulajdonsággá válni. Ugyanis az erősebb lombúak a nyűvő rendszerű gépekkel könnyeben betakaríthatók.
A cékla jól tárolható, ezért a piaci igény szabadföldi termesztéssel is kielégíthető. A hazai éghajlat és időjárás kedvező a cékla számára. A fényviszonyok kielégítőek és a hőmérséklet is megfelelő. A csapadék azonban egyes vidékeken kevés, még annak ellenére is, hogy a cékla az időszakos vízhiányt viszonylag jól elviseli. Száraz területeken öntözni kell, mert különben a répatest kicsi marad, rostosabb, ízetlenebb és színtelenebb lesz. A tápanyagban és humuszban gazdag, jó minőségű homok- és középkötött talajok a legjobbak számára. A gyengén savanyú és közömbös (6–7 pH) talajok növénye.
A cékla szerteágazó gyógyhatását a benne található számos vitaminnak és ásványi anyagnak köszönheti. Sok káliumot tartalmaz, ami hozzájárul a test fiziológiai táplálásához, az izmok és az állóképesség növeléséhez, de ezenkívül gazdag még kalciumban, foszforban, vasban, nátriumban, kénben, valamint az antioxidáns tulajdonságú A-, B- és C vitaminokban. A céklát a népi gyógyászat is kiváló vérképzőnek ismeri, noha vastartalma nem nagyobb, mint más növényeké. A vérre gyakorolt pozitív hatásait annak köszönheti, hogy a szervezet a céklából sokkal jobban tudja hasznosítani a benne található nyomelemeket.
Jó tudni, hogy a céklából készült ital segít leküzdeni a náthát és az influenzát. Céklalével ezenkívül tisztítókúrát is tarthatunk, rendszeres fogyasztásával közérzetünk javulni fog, savtúltermelésből származó gyomorpanaszaink pedig megszűnnek. Mivel fogyasztásával elkerülhető a táplálék és a toxikus anyagok hosszas időzése a gyomorban és a bélcsatornában, csökkenti az ebből eredő különböző betegségek kockázatát. Gátolja a rákos sejtek szaporodását, fokozza a sejtek oxigénellátását és hatásos védelmet nyújt bél- és gyomorrák ellen. Enyhe hashajtó hatása is jótékony lehet.
(forrás: tankonytar.hu)