Termesztése
A hideget jól tűri, de a −4 °C alatti hőmérsékletet csak az áttelelő fajták viselik el. Az árnyékot, félárnyékot nem tűri. A hibrid fajtákat öntözni kell. Nagy termést csak tápanyagdús talajon hoz.
A káposzta jól megművelt földet, sok nedvességet kedvelő növény. Magját tavasszal melegágyba vetik, majd a palántákat nedves, tápanyaggal dúsított talajba ültetik. Az első nyáron fejlődik ki a gyökér és a leveles szár (a káposztafej). A levelek rövid, vaskos szárból erednek, amelyet torzsának nevezünk. A levelek és a torzsa sok tápanyagot raktároznak. Ha nem takarítják be, a második nyáron hosszú szárat hajt (kétéves növény), amelyen virágok, a virágokból száraz – éretten kétfelé nyíló – becőtermés, s benne a magok fejlődnek.
Fajták
A tenyészidő hossza szerint négy típusát különböztetjük meg:
- a rövid tenyészidejű (55–70 nap) fajtákat korai, friss fogyasztásra termesztik;
- a közepes tenyészidejű (70–120 nap) nyári fajtákat szintén friss fogyasztásra termesztik;
- az őszi és téli fajtákat ipari feldolgozásra és téli tárolásra;
- az áttelelő fajtákat ősszel ültetik ki és tavasszal takarítják be.
100 g káposztában azonos mennyiségű C-vitamin van, mint ugyanannyi citromban vagy narancsban, és ez egy felnőtt napi szükségletének nagy részét fedezi. Forraláskor azonban a zöldség C-vitamintartalmának több mint a felét elveszítheti, ezért fogyasszunk belőle minél többet nyersen, salátába keverve.